Posztbiotikumok – a jövő probiotikumai?

Posztbiotikumok – a jövő probiotikumai?

Az utóbbi években a mikrobiomkutatás soha nem látott mértékben fejlődött, és ennek köszönhetően új fogalmak és terápiás lehetőségek jelentek meg a bélflóra-egyensúly támogatására. A probiotikumok és prebiotikumok mellett egyre többször hallunk egy új szereplőről: a posztbiotikumokról. Bár a kifejezés még viszonylag újnak számít, hatásaik alapján komoly jelentőséggel bírhatnak az egészségmegőrzés és a gyulladásos, immunológiai vagy anyagcsere-eredetű betegségek kiegészítő kezelése terén.

De mit is jelent pontosan a posztbiotikum? 

Míg a probiotikum élő, jótékony baktérium, a prebiotikum pedig ezek tápláléka, a posztbiotikum olyan nem élő mikrobás összetevő, amely bizonyítottan pozitív hatással van az emberi szervezetre. Ide tartoznak például az elölt mikroorganizmusok, azok sejtfal-komponensei, anyagcseretermékei, enzimei, rövid szénláncú zsírsavai vagy akár fehérjéi is. Ezek a vegyületek képesek befolyásolni az immunválaszt, erősíteni a bélfal integritását, sőt, egyre több bizonyíték utal arra, hogy szerepük lehet a bél-agy tengely működésében is.

A posztbiotikumok különösen ígéretesek azok számára, akiknél az élő baktériumok – például immunszupprimált állapot vagy súlyos bélbetegségek esetén – nem javasoltak. Mivel nem élnek, nem szaporodnak, így biztonságosabban alkalmazhatók, hosszabb ideig eltarthatók, és könnyebben standardizálhatók. Továbbá stabilitásuk révén nem igényelnek hűtést, ami előnyös lehet a tárolás és szállítás szempontjából is.

Ezek az összetevők számos formában megtalálhatók – vannak olyan étrend-kiegészítők, amelyek kimondottan posztbiotikumként kerülnek forgalomba, de egyre több élelmiszer is tartalmaz ilyen hatóanyagokat, különösen az erjesztett ételek és italok. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy tudatos táplálkozással és célzott kiegészítéssel a mikrobiom működését úgy támogassuk, hogy közben nem avatkozunk be annak természetes élő flórájába.

A jelenlegi kutatások leginkább az immunrendszerre, a bélgyulladásokra, az irritábilis bél szindrómára (IBS), egyes bőrproblémákra és az allergiás tünetek enyhítésére fókuszálnak. Bár még sok vizsgálatra van szükség, az eddigi eredmények ígéretesek, és egyre több tudományos publikáció támogatja a posztbiotikumok hatékonyságát.

Az egészségmegőrzés új korszakába léptünk, ahol már nemcsak a baktériumok fajtája, hanem azok „nyoma” is számít. A posztbiotikumok ebben a fejlődési ívben kulcsszerepet tölthetnek be, különösen, ha a mikrobiom támogatása egyszerre tudományosan megalapozott és a gyakorlatban is biztonságosan alkalmazható megoldásokat kínál.

📚Forrás:

📌Salminen, S., et al. (2021). The International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of postbiotics. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, 18(9), 649–667. https://doi.org/10.1038/s41575-021-00440-6